A csütörtöki könyvklub április 28-ai hírlevele
Áprilisi könyvklubunk olvasmánya Danyi Zoltán Libri-díjra jelölt regénye, A rózsákról, amiről online fogunk beszélgetni, egy kis késéssel, május 6-án, 19.30-tól. További információkat a könyvklub Facebook-csoportjában találtok, ha csatlakoznátok.
Húsvétkor, eléggé betegen olvastam a regényt, de nagyon sokat adott nekem, és bár nem olvastam minden jelölt művet, továbbra is azt gondolom, hogy nagyon jó esélyei vannak a Libri-díjra. A regény névtelen, kényszeres vajdasági főhőse (és ki ne lenne az, olyan traumákat követően, amiket a főszereplő átélt, és amelyek a mai napig feldolgozatlanul, kigyomlálhatatlanul részei az életének) az apja által választott hivatásban, a rózsatermesztésben keres kiutat, és menedéket azoktól a gondolatoktól, amelyek elől lehetetlen elmenekülni. Kapcsolata a “sohasem volt” feleségével lezáratlanul ér véget, húgycső(?)daganatát rosszul műtik meg, de a rózsák között elindul a gyógyulás útján, majd Brüsszelben meg is érkezik a megbékélésnek egy olyan szintjére, amire szerintem sokan vágyunk az életben.
“A rózsák nekem addigra ugyanis mást jelentettek, már nem a kötöttséget, nem az elvárást, nem a kötelezettséget jelentették, hogy folytatnom kell, amit apám elkezdett, vagy ha tágabb értelemben vesszük, akkor úgy is mondhatom, hogy abban az időben a rózsák már nem azt jelentették számomra, hogy nekem is úgy kellene élnem, és ugyanazokat a dolgokat kellene tennem, mint amiket a többiek tesznek, azok a többiek, akikről úgy képzeltem, hogy nem a saját életüket élik, hanem mások életét másolják, és ezért úgy élnek, mint ahogy mindenki más, és soha nem kérdezik meg maguktól, hogy mit miért tesznek vagy nem tesznek, a rózsák nekem, éppen ellenkezőleg, abban az időben már a gyógyulást jelentették, vagy még pontosabban az egészséget, melyet lassan, nagyon lassan visszaszereztem, és ebben fontos szerepük volt a rózsáknak, talán éppen a rózsáknak volt ebben a legfontosabb szerepük, úgyhogy ettől kezdve a rózsák nem a másolást, hanem a saját életet jelentették számomra, még ha ez kívülről nézve esetleg úgy tűnhetett is, mintha megadtam volna magam, és folytatni akartam volna, amit apám elkezdett, de már ez sem érdekelt, ezek után akár folytatni is lehetett, nincs azzal semmi gond, ha valamit folytatunk, csak legyen ez a valami a sajátunk, gondoltam, olyan valami legyen, amihez a saját utunkon jutottunk el.”
A rózsákról egy a kényszerességig tökéletesre csiszolt, monoton, imádságszerű monológba bújtatott gyógyulástörténet örökölt sorsokról, a háború több generációt megnyomorító hatásáról, otthontalanságról, menekültlétről, a gyarmatosító nyugat aranymázzal eltakart túlkapásairól , befejezetlen, megrekedt és szaggatott életekről, és a megszabadulásról. Az ilyen, egyetlen monológra épülő történetek legnagyobb tétje, hogy mennyire hiteles az a nyelv, amelyen a szereplő megszólal, és hogy akarunk-e félezer oldalon át a fejében maradni. A rózsákról bravúrja ebben rejlik, mert úgy építi fel ezt az elhallgatást kényszeres, ismétlődő beszéddel leplező narrátort, hogy egy pillanatig sem érződik mesterkéltnek vagy erőltetettnek, és a történet monotonitása is csak egyszer bicsaklott meg nálam, valahol az első rész derekán. Olvassátok, mert súlyos témái ellenére meglepően könnyen olvasható mű - szerintem remekül működne színpadon is -, nem is emlékszem, mikor olvastam el ilyen gyorsan 500 oldalt.
Fontos motívum a regényben a rózsák és a zene kapcsolata, és mivel a zenetörténet mostanában egyre jobban érdekel, nagy örömmel olvastam, hogy a napokban megjelenik Pintér Tibor zeneesztéta tanulmánykötete, A hangok és szavak erdeje a Prae kiadó gondozásában. A fülszöveg szerint “ablak nyílik az európai klasszikus zene elmúlt három-négy évszázadára, zenével kapcsolatos szokásokat és gondolatokat, zeneesztétikai folyamatokat ismerhetünk meg. Megelevenedik a korabeli és jelenkori gondolkodás a zenéről, játszásmódokról, miközben a szerző a legapróbb információmorzsának ugyanúgy tud örülni, mint a nagy gondolatoknak. A leghíresebb csomópontokat illik időnként újratárgyalni – itt sor kerül például a népszerű korszakát élő francia barokkra, a Don Giovanni és Kierkegaard viszonyára, de A varázsfuvola kapcsán felmerülő kínos kérdésekre is.” Nagyon kíváncsi vagyok, milyen kínos kérdések merülhetnek fel A varázsfuvola kapcsán. :)
Június 1-3. között a Margitszigeten (Debrecenben pedig június 16-18. között) lesz az egyik kedvenc programom, az Irodalom Éjszakája. Érdekes, hogy most nem a belvárosban hallgathatunk világirodalmi felolvasásokat, nagyon kíváncsi vagyok, hogyan működik majd helyszínként a Margitsziget. Az elmúlt években rengeteg szerzőt az Irodalom Éjszakája ismertetett meg velem, tavalyról nagy kedvencem volt Peter Balko Akkor, Lošoncon című regényének részlete Orosz Ákos zseniális előadásában, és Gonçalo M.Tavares Tanuljunk meg imádkozni a technika korában, amiből Zsótér Sándor olvasott fel.
Most pedig következzen A csütörtöki könyvklub lapszemléje, vagyis egy teljesen szubjektív válogatás közelmúltban megjelent irodalmi témájú cikkekből, interjúkból, beszélgetésekből. A lapszemle mellett további hamarosan megjelenő könyveket, illetve irodalmi témájú eseményeket is ajánlok.
Az előző hírleveleket itt olvashatjátok, abban is remek könyves tartalmakat és programokat válogattam össze. (A levelezőprogramok sajnos levágják a hírlevél végét, úgyhogy érdemes az email alján a három pöttyre kattintani, hogy ne maradjatok le semmiről) :)
Magyar nyelvű hírek, cikkek, interjúk
A magyar nyelvről szóló űropera, Baráth Katalin Afázia című regénye nyerte a Zsoldos Péter-díjat (a zsűri és a közönség díját egyaránt), míg a legjobb novella díját Juhász Viktor, a legjobb fordító díját pedig Farkas Veronika William Gibson Sprawl-trilógiájának újrafordításáért.
Az elveszett ökoparadicsom - Bartha Judit az ÉS-ben Margaret Atwood MaddAddam-trilógiájáról
“Nyugi, a válás egy természetes folyamat” - Andok Tamás kritikája Helga Flatland Egy modern család című regényéről, amit én is nagyon szerettem
A hajléktalan embereket segítik a Könyvhajlék aukciójával - A Szépírók Társasága és az Utcáról Lakásba Egyesület közös szervezésében valósul meg a Könyvhajlék Aukció, amelynek keretében ismert művészek ajánlanak fel számukra fontos, értékes tárgyakat, ereklyéket a hajléktalan emberek megsegítésére.
Olvasd ki Budapestet a Könyves Magazinnal! – Indulnak a Könyves Séták
Öt kihagyhatatlan dokumentumfilm világhírű írókról az HBO Max és a Netflix kínálatából, Bajtai András ajánlásában - amihez én még hozzátenném a Joan Didionról szóló, Netflixen látható dokumentumfilmet is
„Remélem, hogy túljut az értelmiségi közegen” – Orbán Krisztina interjúja Kállay Eszter műfordítóval Bernardine Evaristo A lány, a nő, a többiek című regényéről, amely 2019-ben Margaret Atwooddal megosztva nyerte el a Bookert. Régóta szeretném elolvasni ezt a regényt, ez az interjú még inkább meghozta a kedvemet hozzá.
Podcastok, videók
Húszéves idén a Litera, indul a Litera20! Ebből az alkalomból megkérdeztek néhány szerzőt azok közül, akikkel a legrégebben, még a 2000-es évek elején készítettek Nagyvizit-interjút, milyennek látják a 2000-es évek elejét, az azóta eltelt 20 évet és a mát, akkori és mostani önmagukat. Elsőként Háy Jánossal beszélgettek
Nemrég fedeztem fel, hogy a Francia Intézet Médiatár könyvtárának is van könyves podcastja, méghozzá a nagyon frappáns Tajtékos lapok címmel. Ebben az adásban például a hamarosan Budapestre látogató Hervé le Tellier Anomália című regényéről beszélgetnek a fordítóval, Gulyás Adriennel
Oláh Andrea Dobosi Beáta skandináv műfordítóval beszélgetett az Életreszóló könyvek sorozatban
Angol nyelvű cikkek, interjúk
Kihirdették a Women’s Prize for Fiction angol irodalmi díj shortlistjét - a jelölt regények közül Elif Shafak regénye, Az eltűnt fák szigete magyarul is olvasható
The extraordinary life of a bookseller at the end of the world
Douglas Stuart on Shuggie Bain and his tough start: ‘Living with an alcoholic, there wasn’t much I didn’t see’
Könyves események, bemutatók
Bölcsész Napok 2022, május 3-5, Trefort kert
Poszthumanizmus és képzőművészet, május 4. Kis Présház
A HVG Könyvek 1. garázsvására május 4-7. között a Marczibányi Téri Művelődési Központban
Cserna-Szabó András Zerkó, Attila törpéje című új könyvének bemutatója Kormos Lilivel és Rudolf Péterrel május 5-én
Tilos az Á Könyvek workshop - Irodalomterápiás foglalkozás Péczely Dórával / Turbina, május 9. 18 óra
Hervé Le Tellier: Anomália - Könyvbemutató, május 11. 18 óra, Francia Intézet
Forradalom! - az új Hévíz lapszámbemutatója, május 12. 19 óra, Nyitott Műhely
Könyvek, amiknek a megjelenését már nagyon várom
(még több remeknek ígérkező könyv az előző hírlevelemben) - és különösen ajánlom Dóri Online Olvasónaplója Friss könyvek rovatát is
Fernanda Melchor: Hurrikánok évada (Európa kiadó, Vajdics Anikó ford.): Képzeletbeli falu Mexikóban. Egy csapat gyerek az öntözőcsatorna zavaros vizében oszladozó, felpuffadt holttestre bukkan, amelyről kiderül, hogy a boszorkány hírében álló füvesasszonyé, aki az 1978-as hurrikán idején elhunyt anyjától örökölte a tudományát, és akihez a falubeliek gyakran fordultak segítségért ügyes-bajos dolgaikban. Meggyilkolták. A gyanú két fiúra terelődik, akiket néhány nappal azelőtt egy szomszéd a boszorkány házánál látott egy magatehetetlen testet cipelni. A bűntényben érintett szereplők mesélik el a történetüket szívszorítóan nyers, megejtő erővel. Olyanok ezek a fejezetek, mint a hurrikánok idején az áradás következtében meginduló hegyoldal: feltartóztathatatlan szövegfolyam zúdul ránk.
Elit Cullhed: Eufória (Európa kiadó, Papolczy Péter ford.): A svéd írónő, Elin Cullhed könyvének lapjain a „fiktív személlyé” váló Sylvia Plath életének utolsó évében egy angliai kisvárosban él a férjével, a költő Ted Hugheszal, és a második gyerekét várja. De boldogtalan és magányos, a házasság egyre sivárabb és egyre üresebb. Az Eufória, amely remekül idézi meg az amerikai író- és költőnő, Sylvia Plath műveinek stílusát, hangulatát, nemcsak a mély átéléssel megírt, felkavaró története, hanem az anyaságról, családról, szerelemről, művészi alkotómunkáról megfogalmazott gondolatai miatt is magával ragadó olvasmány. Megjelenésekor azonnal a svéd sikerlista élére került, kritikusai és olvasói szerint egyaránt kiemelkedő mű, el is nyerte a legrangosabb svéd irodalmi elismerést.
A hivatalos Downton Abbey ötórai tea szakácskönyv a délutáni teázást, az elegáns étkezést ünnepli, receptekkel, történelmi érdekességekkel és illemszabályokkal. (21. század kiadó, Hajós Szandra ford.)
Jim Al-Khalili: A fizika evangéliuma (Libri kiadó, Kepes János ford.): modern fizika meghatározó elméleteinek bemutatásával Jim Al-Khalili arra biztatja az olvasót, hogy ismerje meg, mit mond számunkra ez az alaptudomány a világegyetemről és a valóság természetéről. Al-Khalili olyan alapvető fogalmak értelmezésével kezdi könyvét, mint a tér, az idő, az energia és az anyag, majd nem kevesebbet tesz, mint hogy rövid, a matematikai eszközöket nélkülöző, ám mégis érthető és hiteles leírását adja a modern fizika három alappillérének, a relativitáselméletnek, a kvantumelméletnek és a termodinamikának.
Magyar Miklós: Algír nyomornegyedétől a Nobel-díjig (Napkút kiadó): A tizenkilenc tanulmányt magában foglaló kötet a Nobel-díjas Albert Camus életét és életművét mutatja be. Az első ember című posztumusz, önéletrajzi ihletésű regényéből megismerjük a kivételes képességekkel rendelkező, ám mély nyomorban élő, apa nélkül, írástudatlan anya és zsarnok nagymama mellett felcseperedő gyermek iskolás éveit. Tanítója és jótevője, Louis Germain nyitotta meg előtte a továbbtanulás lehetőségének útját.
Márai Ilona: Betűbe zárva. Napló. – I. és II. kötet (Helikon kiadó): Matzner Ilona, vagyis Márai Lola, akit Márai Sándor saját naplóiban csak L. betűvel jelölt, hatvankét éven át volt a híresen nehéz természetű író hűséges társa. Lola több mint harminc éven át írt naplóinak szerkesztett változata izgalmas háttérdokumentum, ennélfogva irodalmi szenzáció, egy nagy író hagyatékának felbecsülhetetlen alkotóeleme, ami most kerül először az olvasók elé.
Bret Easton Ellis: Fehér (Helikon kiadó, Sepsi László ford.): A Fehér nyolc vállaltan provokatív, önéletrajzi anekdotákkal teli értekezésen keresztül térképezi fel a mai Amerika társadalmát és politikai-kulturális életét átható (de lényegében a nyugati civilizáció egészére is érvényes) szélsőséges tendenciákat, például a szólásszabadságot és a művészi alkotást korlátozó politikai korrektség uralmát.
Mán-Várhegyi Réka: Vázlat valami máshoz (Magvető kiadó): Magdinak dührohamai vannak, Áginak tízezer követője, Györgyi férjének politikai karrierje, Anikónak alig-alig íródó regénye. Mán-Várhegyi Réka könyve négy mai nő hétköznapjaiba enged betekintést. A négy történet egyfajta panorámát nyújt arról, hogyan határoz meg bennünket a hozzánk közelállók sorsa, saját szorongásaink és a világjárvány tapasztalata.