A csütörtöki könyvklub március 31-ei hírlevele
Libri-díj, olvasókörök, Bret Easton Ellis-interjú
Sziasztok!
Március 31-én, azaz ma este hat órától lesz A csütörtöki könyvklub első személyes beszélgetése Narine Agbarjan Égből hullott három alma című meseszép kisregényéről (ami Goretity József fordításában jelent meg a Typotex kiadó gondozásában). (Jövő héten pedig egy online beszélgetést is szervezek azoknak, akik nem budapestiek vagy nem jó nekik a mai időpont, erről részleteket a Facebook-csoportban találtok.) Alapvetően azért ajánlottam ezt a könyvet az első közös olvasásunkhoz, mert egy olyan történetre vágytam, ami kiszakít a körülöttünk zajló szörnyűségekből, már amennyire ki lehet és ki kell ebből szakadni. Ehhez képest az első oldalakon szinte csak borzalmak sorjáztak egymás után, és bár a regény nyelvezete kezdettől fogva lenyűgözött, eleinte inkább nyomasztónak találtam, egészen az első rész közepéig, amikor Agbarjan meseszövése működni kezdett, ráéreztem, merre tartunk, és egyszerűen hagytam, hogy elvarázsoljon. Ritkán olvasok mágikus realista történeteket, de a legjobbkor találtam rá az Égből hullott három almára és ennek az időn túli, kitalált örmény falunak, Marannak a lakóira. Májusban érkezik Agbarjan új regénye is Élni tovább címmel, amely az örmény-azeri háború után egy örmény határvárosban játszódó novellafüzér lesz.
Mivel a könyvklub tagjai közül sokan nem Budapesten élnek, lesz egy online beszélgetés is, aminek a pontos időpontját a Facebook-csoportban és A csütörtöki könyvklub Instagram-oldalán fogom közzétenni.
Tegnap kihirdették a Libri Irodalmi Díj idei jelöltjeit. Talán az idei top10-es lista okozta a legkevesebb meglepetést számomra, és bár szerintem Bödőcs Tibor lesz a közönségdíjas, én valószínűleg Gerlóczy Mártonra fogom leadni a voksomat, mivel A katlan az egyik legjobb könyv volt, amit tavaly olvastam (alig várom az ősszel érkező folytatását), és mert Gerlóczytól többször is hallottam már (például itt is) , hogy ő soha nem kap irodalmi díjat, úgyhogy vicces lenne, ha az élet rácáfolna erre. :) Danyi Zoltán A rózsákról és Bartók Imre Lovak a folyóban című könyvét is sokan dicsérték, tegnap szavazásra bocsátottam a Facebookon és az Instagramon is, hogy melyik legyen a kettő közül a következő közös olvasmányunk, és az összesített szavazatok alapján Danyi Zoltán regénye lett a könyvklubunk áprilisi közös olvasmánya. Remélem, hogy többen is együtt olvassátok velem. Az eddigi kritikák alapján szerintem ennek a könyvnek van a legnagyobb esélye a Libri-díjra.
Most pedig következzen A csütörtöki könyvklub lapszemléje, vagyis egy teljesen szubjektív válogatás közelmúltban megjelent irodalmi témájú cikkekből, interjúkból, beszélgetésekből. A lapszemle mellett hamarosan megjelenő könyveket, illetve irodalmi témájú eseményeket is ajánlok.
Az előző, március 17-ei hírlevelet itt olvashatjátok, abban is remek könyves tartalmakat és programokat válogattam össze. (A levelezőprogramok sajnos levágják a hírlevél végét, úgyhogy érdemes az email alján a három pöttyre kattintani, hogy ne maradjatok le semmiről) :)
Magyar nyelvű cikkek, interjúk
„Trump akar lenni” - Köves Gábor interjúja Bret Easton Ellisszel az ÉS-ben
Ingyenes Kertész Imre-emléksétán lehet megismerni az író életének meghatározó helyszíneit
Betűkből épülő közösségek - P. Szabó Dénes olvasóköröket mutat be, amelyek közül kettőnek én is a tagja vagyok: a Betűfalókat Péczely Dóra alapította, ebben a hónapban Szerb Antal A harmadik torony című kötetéről fogunk beszélgetni, Kormos Lili Analóg Olvasójában pedig nagyon sok érdekes könyves cikket szoktak a tagok megosztani, és hamarosan személyes találkozó is lesz, amelynek témája Gy. Horváth László új Anna Karenyina-fordítása. Keresztes Balázs Négy Fal Között olvasóköre a világirodalom klasszikusaira szakosodott, és erről is nagyon jókat hallottam.
„Nincs különösebben hiányérzetem” – Orbán Krisztina interjúja Horváth Balázzsal, a Typotex Kiadó leköszönő főszerkesztőjével - ez egy nagyon szép és érdekes interjú az Irodalmi Szemle oldalán, amit Orbán Krisztina készített egy szomorú apropóból. Balázs, aki korábban a LibrAmore podcastban is a vendégünk volt, a Moly Merítés-díjának az egyik alapító zsűritagja, valamint szintén podcaster, Könyvélmény című könyves podcastját itt találjátok. Balázs sok kulisszatitkot is elárul ebben az interjúban a könyvkiadásról, például arról, hogy miért lehet két magyar kiadója Jón Kalman Stefánssonnak.
Aki további kulisszatitkokra kíváncsi a könyvkiadás folyamatáról, annak nagyon ajánlom ezt a beszélgetést a Kalligram szerkesztőjével, Tóth-Cziffra Júliával a Kortárs oldalán, valamint a Scolar munkatársait bemutató interjúsorozatot Györe Bori szerkesztővel, Horváth Virág szerkesztő-tördelővel, Kis Kós Antal felelős szerkesztővel, és Papp Rita tervezőgrafikussal.
Veress Dáviddal, az Észak folyóirat főszerkesztőjével és az Ø Kiadó alapítójával a Válasz Helga levelére megjelenése kapcsán Vincze Dóra beszélgetett a Litera oldalán. Aki hozzám hasonlóan imád minél előbb értesülni a várható megjelenésekről (sokáig azt hittem, teljesen egyedül vagyok ezzel a megszállottságommal, de azóta sok sorstárssal találkoztam :) ), azoknak idézem az interjú végét, amiből kiderül, milyen további kötetekkel készül az Ø kiadó: “A hat jelenleg előkészületben lévő könyvünk közül három már nagyon jól áll. Elsőként Einar Már Guðmundsson kultregénye, A mindenség angyalai fog megjelenni Egyed Veronika fordításában. A szerző, aki egyébként az egyik legnagyszerűbb izlandi költő, a megőrült bátyja történetét meséli el benne, természetesen lírai módon, de úgy, hogy közben sírva vigadunk végig. Nagyon fontos könyv, és kevés áll közelebb nála az izlandiak szívéhez. A második a Budapesten egy évig svéd lektorként is működő Måns Wadensjö Szülészete lesz Vekerdy Panni fordításában. Ez a kisregény Måns első munkahelyén, egy szülészeten szerzett tapasztalatait összegzi, és annak idején körülrajongták a svéd kritikusok. Remélem, a miéink is körül fogják, mert fenomenális lesz. Hogy ezután melyik könyv fog következni, még nem világos, de én fordítok egy óizlandi remekművet, az Eyrbyggja sagát, ami az európai rémtörténetek prototípusa és a sagasorozatunk első darabja; Veress Kata fordítja a lassan csillaggá váló Lilja Sigurðardóttir – műfaji meghatározásához méltóan izgalmas – egyik thrillerét, a Csapdát. Kúnos László fordításában végre méltó formában kihozzuk August Strindberg legfontosabb, zseniális drámáit, és kakukktojásként készül Korsós Attila sarkkörön élő állatokat bemutató, Lénárt Ivett csodálatos illusztrációival díszített műalkotása, az Élet a sarkifény alatt. Alig várom mindegyiket.” - Hát én is. :)
Klíma. Fikció? Aligha! – Ezekre a katasztrófákra figyelmeztet a cli-fi - nagyon jó klímafikciós körkép a Roboraptoron
Soha nem lehet elégedett a nap végén az, akit munkaemailek várnak a telefonján - Balkányi Nóra interjúja Jenny Odellel, a How to Do Nothing szerzőjével a Könyves Magazin oldalán
Kövesd a törpét! - Interjú Cserna-Szabó Andrással új regényéről, amelynek címe Zerkó - Attila törpéje, és ami engem Christopher Moore Tarsoly-sorozatára emlékeztet
Levezetésképpen: Krúdy és a gyomornovellák: híres írók művei, amelyeket nem szabad éhesen olvasni a Díványon, Bálint Lilla válogatásában (Cserna-Szabónak biztosan lenne hozzá pár megjegyzése)
Podcastok
A Fine_reading! A beszélgetőtársak podcast-sorozat harmadik részében Szutorisz Szabolcs, Kelemen Zoltán és Szilárdi Réka Michael Chabon nagyszerű regényéről, a Pék Zoltán fordításában a 21. század kiadónál megjelent Fenegyerekekről beszélgetnek. A regényt én is imádtam, a LibrAmore egyik korábbi adásában is ajánlottuk Mónival.
A Dűnének, Elena Ferranténak vagy Murakami Harukinak adjuk az Oscar-díjat? - A Könyves Magazin podcastjában Ruff Orsolya, Sándor Anna és Valuska László beszélget, pontoz, véleményez és vitatkozik. Épp a napokban olvastam Murakami novelláját, amiből a film készült, és nagyon tetszett (a Férfiak nő nélkül kötetben olvasható Nagy Anita fordításában), csak ajánlani tudom, akárcsak Elena Ferrante regényét, a Nő a sötétben-t (új kiadásban Az elveszett lány, Balkó Ágnes fordítása) amit én erősebbnek éreztem az adaptációnál.
Angol nyelvű cikkek, interjúk
Oscars Best Picture Spotlight: What to Read (and Watch) If You Liked Drive My Car
‘The novel can’t just leave the war out’: Ali Smith on fiction in times of crisis - Ruff Orsi remek összefoglalót írt a cikkről a Könyves Magazin oldalán
Anne Frank: Dutch publisher recalls book on diarist’s betrayal after critical report - Ez valószínűleg minden kiadó rémálma, amikor vissza kell vonni egy már megjelent könyvet, ami egyébként már magyar nyelven is olvasható
Könyves események, bemutatók
Egymás otthonai #3 // Körítés kívül-belül április 1-jén 17 órától az Ady emlékmúzeumban
Előre a múltba - az Apokrif folyóirat paródiaestje április 1-jén 19 órától a Nyitott Műhelyben
Medvetalp és barátai - Kerekasztal beszélgetés Tandori Dezső gyermek- és ifjúsági műveiről április 2-án 11-től a Virág Benedek Házban Agócs Írisszel, Harmath Artemisszel, Kovács Eszterrel, Győri Hannával és Harcos Bálinttal
Ráolvasás ★ Balla Gergely: Partért kiáltó április 6. 19 óra, Grand Café Szeged
FORDÍTSUNK! – Álmodnak-e fordítók hangtompítós lézerfegyverrel? Oláh Andrea beszélgetése Pék Zoltán és Juhász Viktor fordítókkal április 7. 18 óra, Magvető Café's
IRODALMI Kavalkád x POKET, Akvárium, április 10. (egész napos program, reggel 10-től este 11-ig)
Költészet napja / Fekete Vince és Fehér Renátó kötetének bemutatója, Magvető Café, április 11. 17 óra
Émile Ajar: Előttem az élet - bábelőadás április 15-én 15 órától a 6színben
Terék Anna - Molnár G. Nóra: Csönd, Trafó, április 18. 20 óra
Nővilág #2 // Női szerepek és törekvések a reformkorban ‒ Epeláz és polémia, április 25. 18 óra, PIM Szomszéd
Könyvek, amiknek a megjelenését már nagyon várom
(még több remeknek ígérkező könyv az előző hírlevelemben)
A „Történetek a Jóistenről” a fiatal Rilke vallomása. 1899 novemberében, oroszországi utazásából visszatérve, tíz nap alatt írta meg, alig huszonnégy évesen. (Közvetlenül előtte született másik korai remeke, a „Kornétás”.) A magáratalálás boldog lendületében teremtő képzelete és játékos elbeszélő kedve együtt jelenik meg ebben a könyvében. Meglepően új, derűsen fénylő színkeverésű mű, életigenlése soha többé nem ismétlődik meg későbbi pályáján. (Európa kiadó kapszula könyvtár, Tandori Dezső ford.)
Maggie O’Farrell: Hamnet (Európa, Schultz Judit ford.): Az 1580-as évek Angliájában, a pestisjárvány idején egy ifjú latintanár beleszeret egy rendkívüli, különc fiatal lányba, Agnesbe. A titokzatos nő kesztyűben, sólyommal járja családja földjét, jobban érti a növényeket és a bájitalokat, mint az embereket, rendszeresen fordulnak hozzá gyógyfüvei miatt. Miután összeházasodnak, Agnes központi szerepet tölt be a londoni színpadon felfelé ívelő karriert befutó fiatal férfi életében. Három gyermekük születik: Susanna, és az ikrek, Hamnet és Judith. Hamnet 1596-ban, tizenegy évesen váratlanul meghal egy hirtelen fellépő láztól. Apja négy évvel később megírja a Hamlet című darabot. A díjnyertes írónő, Maggie O'Farrell könyve ennek a házasságnak a ragyogó portréja, egy gyásztól és veszteségtől sújtott család és egy csodálatosan erős nő megrázó története.
Andrés Barba: Fényes köztársaság (Jelenkor, Kutasy Mercédesz ford.): San Cristóbal esőerdő és folyó határolta jelentéktelen városka, mely nemrég indult virágzásnak. Ám egyszer csak megérkeznek a gyerekek. Harmincketten vannak, és mintha a vadonban születtek volna, ismeretlen nyelvet beszélnek. A dzsungelben rejtőzködnek, és eleinte csak guberálnak, élelmet meg pénzt lopnak, de hamarosan rátámadnak az emberekre is. Már a városi gyerekek is kezdenek elszökdösni, hogy csatlakozzanak hozzájuk. A hatóságok a teljes összeomlástól tartva hajszát indítanak, mielőtt a város élete visszafordíthatatlanul káoszba torkollik.
Colum McCann: Levelek egy ifjú íróhoz (Jelenkor, Sepsi László ford.): „Fogadd el a visszautasításokat. Nyerj erőt az összeomlásból. Gyakorold a feltámadást. Ámulj. Viseld el, amit rád osztott a világ. Keress egy olvasót, akiben bízol. Neki is bíznia kell benned. Légy diák, ne tanár, még akkor is, amikor tanítasz. Ne áltasd magad. Ha hiszel a jó kritikáknak, higgy a rosszaknak is” – tanácsolja leendő íróknak új könyvében Colum McCann. A Hadd forogjon a világ és az Apeirogon szerzője arra ösztönzi olvasóit, hogy tanulják meg a mesterség szabályait, de aztán vakmerően hágják is át őket, hogy állandóan feszegessék tapasztalásuk határait; s nem utolsósorban érvekkel támasztja alá és példákkal szemlélteti, milyen nagy hatalma van a nyelvnek.
Sheera Frenkel-Cecilia Kang: Manipulátorok - A Facebook diktatúra (Open Books): Sheera Frenkel és Cecilia Kang egyedülálló tényfeltáró munkájukban lerántják a leplet a cégen belüli bonyolult politikai játszmákról, feltérképezik a szövetségek és rivalizálások hálózatát, hogy rávilágítsanak a techóriáson belüli végzetes ellentmondásokra.
H. Nagy Péter, L. Varga Péter szerk.: Poptechnikák (PRAE): Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport monográfiák harmadik kötete hat szerző tanulmányait tartalmazza, melyeket a komplexitás iránti érzékenység köt össze. H. Nagy Péter a popkultúra-kutatás lehetőségeiről, majd Lady Gaga Dance In The Dark című produkciójáról ír. Nemes Z. Márió esszéje a hibridizációval foglalkozik, miközben Dan Simmons és China Miéville műveit olvassa. Réti O. Zsófia a retro jelenségét járja körül, és a Ready Player One-t elemzi. Keserű József a fantasy eljárásait a világépítés felől tárja fel, Középfölde és Westeros térképén tájékozódva. L. Varga Péter fejezete a posztpandémiás kórképre koncentrál Stephen King Végítélet című regényeposzában. Lapis József pedig átfogó képet nyújt a kortárs magyar irodalom disztópikus–(ellen)–utópisztikus vonulatáról.
J. M. Coetzee: Életképek (Athenaeum, ford. Gellért Marcell): J. M. Coetzee fikciós életrajza három kisregény – Gyermekkor, Ifjúkor, Nyáridő – egy kötetben. Az 1940-es években egy dél-afrikai kisvárosban élő fiú az otthoni fojtogató légkör és az iskolai atrocitások miatt egyre rosszabbul érzi magát. Fokvárosig menekül, ahol matematikát hallgat az egyetemen, majd elhatározza, hogy író lesz, ezért Európába utazik. Programozóként kezd el dolgozni, ám magány és unalom veszi körül. Évtizedekkel később egy angol életrajzíró könyvet készít a néhai John Coetzee-ról. Interjúalanyai egy tétova férfiról számolnak be, aki az apjával élt, és túlságosan magának való volt. Családja is gyanakodva tekintett rá, mert az a hír járta róla, hogy meggyűlt a baja a hatóságokkal Amerikában, sőt még verseket is írt. Az Életképek szívszorító és szatirikus portré J. M. Coetzee-ról, a művészről.
Pándi Pál: Teherpróba (Magvető): A tekintélyes és népszerű, ugyanakkor sokak által bírált, olykor „rettegett” irodalomtörténész, Pándi Pál életútjának és munkásságának homályban maradt szakaszairól, elágazásairól ad izgalmas áttekintést a Teherpróba. Pándi irodalomtörténészi, tanári és szerkesztői tevékenysége az 1950-es évektől kezdve közismert volt. Vitatkozó alkata, markáns irodalompolitikai szerepvállalása és nem egy tudományos munkája erősen megosztotta a szakmai és az informális nyilvánosságot – annál is inkább, mivel meghatározó szerepet játszott a Kádár-korszak művelődéspolitikájának alakításában és képviseletében. A gyűjtemény az életmű homályban maradt, nemegyszer önkéntesen tabusított korszakdokumentumaiból ad válogatást, így egyfajta kor-, irodalom- és mentalitástörténeti tükröt tart a XX. század második feléből a XXI. század olvasóinak. A kötet különlegessége, hogy először lát benne napvilágot Pándi 18 évesen írt naplója a strasshofi deportálás és kényszermunka időszakából, valamint itt olvashatjuk először Aczél Györggyel folytatott levelezését az Aczél-hagyaték zárolt anyagából. A kötetet Kardos András esztéta, irodalomkritikus szerkesztette.