A csütörtöki könyvklub május 12-ei hírlevele
Sziasztok!
A könyvklub májusi közös olvasmánya ezúttal egy norvég írónő, Vigdis Hjorth A tanárnő dala című regénye, ami a Polar kiadónál jelent meg a kiadó egyik alapítójának, Kertész Juditnak a fordításában. Vigdis Hjorth-ra még az Örökség című regényének angol megjelenésekor figyeltem fel néhány éve, több kritikát is olvastam, és nagy örömmel konstatáltam, hogy magyarul is olvasható. A fülszöveget idézve “A tanárnő dala az önmagunkkal való szembenézésről és az ahhoz szükséges bátorságról szól, egyszersmind olyan egzisztenciális kérdéseket vet fel, hogy vajon mi történik, ha az ember önképén váratlanul kínos repedések keletkeznek, ha egy külső tekintetnek kitéve, váratlanul kénytelen önmagát felülvizsgálni?
A tanárnő dala egy középkorú nő regénye. Lotte Bok az oslói Művészeti Főiskola önálló, magabiztos, megbecsült tanára úgy látszik, révbe ért, elégedett lehet az életével. Eleinte az ő szemével nézzük a világot, és szinte irigylésre méltónak találjuk az életét. De váratlanul történik valami, ami fokozatosan felbolygatja ezt az ideálisnak látszó világot. A Főiskola egyik végzős filmrendező hallgatója felkéri Lottét, hogy szerepeljen vizsgafilmjében, amely a tanárok magánélete és munkája közötti összefüggéseket elemzi. Lotte szinte gondolkodás nélkül beleegyezik, de a filmezés folyamata és azután végeredménye olyan károkat okoz önképében, ami komoly megrázkódtatást okoz neki…”
Egyelőre a negyvenedik oldal környékén tartok, és nagyon élvezem Hjorth ironikus stílusát. Egyszerre szórakoztató, ahogyan végignézzük, hogyan veszíti el Lotte kezdeti magabiztosságát, és elgondolkodtató, vajon a saját énképünk mennyire cseng egybe azzal a képpel, amilyennek a világ lát minket. Mivel Lotte Bertolt Brecht műveit tanítja a főiskolán, különösen élvezem a darabokról szóló kiselőadásait, és azt, ahogyan ezeknek a mondanivalója beépül a Lottéről szóló történetbe. Várom a könyvklubos beszélgetést, ami személyesen június első hetében, 2-án vagy 3-án lesz a Margitszigeten, online pedig június második hetében - a pontos időpontot megtaláljátok majd a könyvklub Facebook-csoportjában.
Azért is választottam a Margitszigetet a beszélgetés helyszínéül, mert utána folytathatjuk az Irodalom Éjszakájával, amit ott rendeznek június 1-3. között. Én több felolvasást is várok, itt tudjátok megnézni a programot.
Most pedig következzen A csütörtöki könyvklub lapszemléje, vagyis egy teljesen szubjektív válogatás közelmúltban megjelent irodalmi témájú cikkekből, interjúkból, beszélgetésekből. A lapszemle mellett további hamarosan megjelenő könyveket, illetve irodalmi témájú eseményeket is ajánlok.
Az előző hírleveleket itt olvashatjátok, abban is remek könyves tartalmakat és programokat válogattam össze. (A levelezőprogramok sajnos levágják a hírlevél végét, úgyhogy érdemes az email alján a három pöttyre kattintani, hogy ne maradjatok le semmiről) :)
Magyar nyelvű hírek, cikkek, interjúk
Neil Gaiman: Amióta az eszemet tudom, író akartam lenni - az író Guardiannek adott interjújáról a Könyves Magazin oldalán olvashattok összefoglalót
„Nem történetet mond el, hanem egy történetről beszél” – Jenei Gyöngyvér interjúja Széky Jánossal Pinchon Súlyszivárvány című regényének fordításáról
Forrás/Source címen szépirodalmi pályázatot hirdet a PesText
„Költészetként minden nyelv ugyanolyan érvényes, nincsen hierarchia köztük” – állítja Fehér Renátó költő, szerkesztő, aki új, Torkolatcsönd című kötetében a társadalmi kérdéseket a beszédzavarokon keresztül tematizálja. A szerzővel a költészet mágikus jellegéről, közéleti költészetről, társadalmi emlékezetről, kortárs komolyzenéről és a kísérleti művészet hagyományairól beszélgetett Gaborják Ádám
Sorozatgyilkosok után hóban kajtató sérült detektívek – miért vesszük meg őket? - a skandináv krimi sikerét kutatja Bendl Vera
Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta - Ruff Orsi kritikája Maggie O’Farrell Hamlet című regényéről, amit Schulz Judit fordított magyarra
Adriana és a halásznegyed - Todero Anna műfordító írása a Nyugati tér blogon Donatella Di Pietrantonio, A visszaadott lány szerzőjének új, Halásznegyed című regényéről
A Szegedi Tudományegyetem idén jubileumi tanévet ünnepel: a centenárium keretében az új, bölcsészkari közösségi helyszínen, a Radnóti kávézóban nemrég megjelent kötete, a „Gondoljátok meg, proletárok!” Az ifjú József Attila kapcsán Tverdota Györgyöt kérdezte a fiatal József Attiláról Szilágyi Zsófia
Megjelent a Kortárs májusi száma, itt olvasható online
Podcastok, videók
Litera20 – interjú Nádasdy Ádámmal
Beszélgetés Patat Bence műfordítóval | Faltól falig könyvesvlog + Pontosvessző Paripa könyvesvlog
A Buksó új epizódjából kiderül, miért nem tartja magát még írónak Orvos-Tóth Noémi, de az is, miért idéz szívesen klasszikusokat és kortársakat is új könyvében. Mindezek mellett szó lesz a legrégebbi nemzetközi kiadókról, nyomdákról és könyvesboltokról, végül pedig pszichológiai témájú könyveket ajánl Nyáry Krisztián - érdemes a Facebook-oldalán is elolvasni a világ legrégebbi könyvesboltjairól szóló bejegyzését, a legrégebbi lisszaboni könyvesboltban pár éve én is jártam, szuper élmény volt :)
Angol nyelvű cikkek, interjúk
Carlo Rovelli on How Literary Greats Find Inspiration in Scientific Rationality
Empathy and imagination help us to engage when we enjoy a book or an audiobook – but why do we feel so sad when we come to the end? Howard Timberlake survives the post-book blues for BBC
Jeff VanderMeer Talks to the Designers About His Book Covers
Georgina Godwin meets Dutch author and poet Ilja Leonard Pfeijffer, whose best-selling novel ‘Grand Hotel Europa’ has just been translated into English. It is a moving and addictive masterpiece looking at European identity, nostalgia and the end of an era. A Grand Hotel Európa magyarul is olvasható
Könyves események, bemutatók
Forradalom! - az új Hévíz lapszámbemutatója, május 12. 19 óra, Nyitott Műhely
Fehér Renátó: Torkolatcsönd – koncert és felolvasás, május 26. 19.30, FUGA
Szövegkönyv #3 // Mi az, öreg? - Felolvasóest Mándy Iván írásából, május 27. 19 óra, PIM Szomszéd
Friss és várható megjelenések
(még több remeknek ígérkező könyv az előző hírlevelemben) - és különösen ajánlom Dóri Online Olvasónaplója Friss könyvek rovatát is
Simon Jimenez: Elveszett madarak (Agave, ford. Sárpátki Ádám) Nia Imani hajóskapitány élete sokban különbözik másokétól. Míg az ismert világokban ugyanúgy telnek az évek, számára a több évtizedet felölelő utazások nem többek néhány hónapnál. Mindenhol várja egy megöregedett barát vagy szerető; ő azonban a legtöbbször csak magányosan sodródik a hajóján, és a következő fizetést várja. Ám egy nap találkozik egy rejtélyes fiúval, aki a megtalálói szerint az égből hullott a földre. A gyermek nem beszél, egyedül régi fafuvoláján játszott gyönyörű, keserédes zenéjén keresztül kommunikál.
Francis Fukuyama: Bizalom (Európa, ford. Somogyi Pál László) Az amerikai társadalomkutató 1995-ben megjelent újabb tanulmányában immár a „történelem után” kialakuló gazdasági világrendet elemezte, s olyan kérdésre kereste a választ, amely az új demokráciák számára akkor különösen fontos volt (sőt máig is alig veszített aktualitásából): a felszínen is könnyen látható statisztikai adatok mögött milyen rejtett mechanizmusok működnek, amelyek befolyásolják, sőt gyakran alapvetően meghatározzák egy-egy nemzetgazdaság sikerességét.
Abdulrazak Gurnah: Utóéletek (Európa, ford. Neset Adrienn) A Német Birodalom XIX. század végi kelet-afrikai gyarmatosítási politikája és gyakorlata nem sokban különbözött a későbbi, egy kontinenssel odébb véghez vitt háborús stratégiájától. A regénybeli négy szereplő hol összefonódó, hol egymástól távolodó életútját követhetjük végig az első világháború kitörésétől a második világháború végéig az egykori Német Kelet-Afrika területén. A Nobel-díjas Gurnah lenyűgöző elbeszélése a kultúrák és civilizációk összecsapásáról, a rasszizmus pszichológiájáról a hétköznapi emberek sorsán keresztül mélyen elgondolkodtató, megrázó és megindító – és az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket.
Peter Balko: Akkor, Lošoncon (Kalligram, ford. Mészáros Tünde) Balko regénye az ébredő érzékek könyve, legyen szó az első szerelemről, a testi kegyetlenség kísértéséről vagy az íróvá válásról. A két, egymás tükörképeként feltűnő kiskamasz fiú, Leviatán és Kápia barátsága egy végzetes napon vesz váratlan fordulatot. A nagy tudással és még nagyobb szeretettel életre keltett, soknemzetiségű Lošonc és lakosai egy pillanatra sem eresztik olvasójukat, köszönhetően a fiatal szlovák író zabolátlan fantáziájának, ragyogó humorának, egyszerre pontos és titokzatos mesélőkedvének és nem utolsósorban a magyar fordítás nyelvi teljesítményének.
Czakó Zsófia: Szívhang (Scolar) Missed ab, élettelen embrió a méhben, öt milliméter, kaparásra előjegyezni – ennyi főhősünk diagnózisa. A történet helyszíne a hatágyas C szoba, ahol abortuszra váró és az abortusztól rettegő, kiszolgáltatott fiatal lányok és asszonyok töltik együtt a lassan múló időt. A vidéki kórház kiégett személyzete teszi a dolgát, nincs idő és nincs erő megértésre. A faluban az asszonyok azt mondják, az idő segít. Isten elvette, majd ad másikat. Négyből egy így végződik. Nem kell sírni, elmúlik. Mással is megtörtént, aztán most mégis ikrei vannak. A kiscsibék kikelnek, a szomszéd macska háromszor fial, a ház fölött elrepül egy gólya. Hogy lehet nem folyamatosan arra gondolni, hogy másnak miért megy olyan könnyedén?
Szeifert Natália: Örökpanoráma (Kalligram) A mágikus erővel megszólaló Örökpanoráma több mint egy évszázadot felölelő idejében egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kísérjük figyelemmel. A hegyek közt megbújó Szegélyre fiatal házasként érkezik a gyógyító erővel bíró Mariana és férje, Karel. Lányuk, a tanítónő Catalina és unokájuk, Gilda már született szegélyi, de hamarosan megismerjük a beköltözőket: a Doktort, valamint Valtert, az írót is. A két férfi élettörténete az ápolónővé lett Gildáéval az ezredforduló körül fonódik végzetesen egybe. A három, életkorában is különböző szereplőt a szüntelen vizsgálódás szenvedélye, a közös játék szabadsága vonzza egymáshoz és tartja együtt egészen a falu kihalásáig és tovább. Kísérletbe fognak, hogy a modern orvostudomány eszközeivel meghosszabbítsák az életüket.
Márton László: A kárpótlás (Kalligram) A regény hőse, Por Zsolt gazdaságtörténész valamikor a közelmúltban egy közjegyzőtől értesítést kap, amely szerint „életvesztés miatt” kárpótlás jár neki. Akit 1944-ben elhurcoltak és meggyilkoltak, egy kisfiú volt, Por Zsolt apjának öccse. Azon túlmenően, hogy „életét vesztette”, semmit sem tudunk meg róla, rajta keresztül viszont felidéződik egy többszörösen traumatizált család: a szülők, az apai nagynéni, az anyai nagymama és a regényhős húga. A kíméletlen, keserű iróniával megrajzolt portrék egyúttal korrajzot is adnak az 1970-es, 80-as évek Magyarországáról, és a cselekmény fősodrát is kijelölik: az elhallgatások, a múlt kibeszéletlensége, a szereplők egymás ellen vívott játszmái egy tragédiát készítenek elő.
Maczó Balázs: Terézvárosi barangolás (Athenaeum) Szabadon kanyargó formák, virágok és indák, fiatalos lendület, üdeség és nyitottság… – a szecesszió, a múlt századelő modern stílusa a főváros építészetében is megjelent. Budapest talán legértékesebb szecessziós bérházait és villáit Terézvárosban találjuk. Itt épült fel a főváros legkorábbi szecessziós bérháza, és a gyönyörűen felújított Lederer-palota is, amely híven idézi meg a századforduló izgalmas korszakát. A 20. század eleji Budapest egyik mágnása, Schiffer Miksa is egy szecessziós villában élt. A Sétakönyvek sorozat második része nemcsak építészeti leírást ad Budapest legszebb századfordulós épületeiről, de azt is megtudhatjuk, hogy kiknek köszönhetjük mindezt. Az építészek bemutatása mellett az építtető családok izgalmas történetei is napvilágra kerülnek.