Az irodalom labirintusa
"Úgy kell tennünk, mintha az irodalom volna a legfontosabb dolog a világon, mert ha ritkán is, de megeshet, hogy így van, és annak legyenek tanúi."
A fenti idézet Mohamed Mbougar Sarr Goncourt-díjas regényében, Az emberek legtitkosabb emlékezetében olvasható (Bognár Róbert kiváló fordításában), ami a könyvklub decemberi közös könyve volt. Sarr roppant szimpatikus fiatal szenegáli író, aki a Margó fesztivál vendége volt, és aki épp olyan benyomást keltett, mint regényének (egyik) főszereplője, a fiatal író Diégane Latyr Faye, aki megszállottan kutatja az egykor a “néger Rimbaud”-ként emlegetett T.C. Elimane-t, Az embertelenség labirintusa című nagy vihart kevert regény plágiummal megvádolt szerzőjét. Sarr elképesztő bravúrral váltogatja a helyszíneket, mesélőket és az idősíkokat ebben a minden szempontból világkörüli utazásban, amely több mint száz évet ölel fel, és amelyen Franciaországból Hollandián, majd Argentínán át Szenegálig üldözzük az enigmatikus írót, hol bájosan humoros, hol keserűen szatirikus, hol megrázóan kegyetlen jeleneteken át. Sarr sokat markol, és nem is fog keveset negyedik regényében, amelynek legfőbb témája az írói léten, az irodalom erején kívül Afrika és a Nyugat, gyarmatosítottak és gyarmatosítók kapcsolata, a sehova sem tartozás, a hazátlanság állapota. Miközben Sarr alaposan kiosztja a francia irodalmi élet minden szereplőjét, az a bűvészmutatvány is sikerül neki, hogy regényében egyaránt élvezetét leli az az olvasó, aki Marcel Proust rajongója, és az is, aki Guillaume Mussoé, csak hogy két szélsőséges példát hozzak. Olyan labirintus ez, amibe szívesen vesz bele az olvasó, és bár a szerteágazó ösvények gyakran kissé közhelyes fordulatokat tartogatnak, ezekért bőven kárpótol Elimane nagybátyjának monológja a regény közepén, és Diégane barátjának levele a könyv végén.
Továbbra is maradunk Franciaországban a csütörtöki könyvklubbal, ugyanis a januári közös könyvünk az idei Nobel-díjas Annie Ernaux Évek című regénye, ami egy töredékes stílusú “Franciaország-memoár”. További részletek a csütörtöki könyvklub Facebook-csoportban.
A hétvégére egy remek pop-up könyvvásárt szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, aminek a létrejöttéhez nekem is van egy aprócska közöm, mert a csütörtöki könyvklub podcastban találkoztak először az Ø kiadó és a Sonora kiadó alapítói, Veress Dávid és Miklós Laura, és elindult egy még szélesebb körű összefogásra biztató együttgondolkodás. A két mikrokiadó a Csirimojó kiadóval szövetkezve karácsonyi könyvvásárt szervez a Skandináv Házban december 17-én, szombaton 14 és 19 óra között, ahol kapható lesz a Sonora frissen megjelent kiadványa, Lina Meruane Vakfolt című esszékötete. Tamara remek kedvcsináló videót készített a három kiadó köteteihez a Faltol Falig Könyvesvlogon, amit itt tudtok megnézni.
Az ilyen közösségépítő kezdeményezések a csütörtöki könyvklub igazi célja, és nagyon remélem, hogy még sok ilyennek lehetek majd részese.
Podcast
November óta hetente érkeznek a csütörtöki könyvklub podcast új beszélgetései - a legújabb adás főszereplője a jövőre 150 éves Budapest, amit itt tudtok meghallgatni. Szó van benne Budapest készülő nagyregényéről, amit akár mi is inspirálhatunk, majd a városhoz kapcsolódó könyvekről beszélgetek vendégeimmel, Faár Tamarával, a Faltól Falig Könyvesvlog vloggerével és Kordos Szabolccsal, az Egy város titkai szerzőjével.
Az előző adásban pedig (nagyon) nem egykönyves szerzőkről, Paul Austerről, Margaret Atwoodról, Kazuo Ishiguróról és Jonathan Franzenről beszélgettünk Benkő Évivel, akit itt tudtok követni az Instagramon.
Magyar nyelvű hírek, cikkek, interjúk, beszélgetések
Részlet Lina Meruane Vakfolt című kötetéből Báder Petra fordításában
Gyuris Kata kritikája J.M. Coetzee Életképek című kötetéről, amire nagyon kíváncsi vagyok
Nyáry Krisztián interjúja Kondor Vilmossal a Buksó podcastban - Kondor Vilmos féltve őrzi az anonimitását, ezért igazi különlegesség, hogy interjút adott Nyáry Krisztiánnak
Online is elérhetőek és meghallgathatóak a Müpa podcastjai között a Vers-estek
MEGLEPŐ TÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK AZ IRODALMI NOBEL-DÍJ TÖRTÉNETÉBŐL
Johan Huizinga Őszi középkor című, új fordításban megjelent könyvének bemutatója - A bemutatón ott voltam, bár sajnos nem tudtam végig maradni, de nagyon élveztem. Lehengerlő a kötet fordítója, Balogh Tamás tudása
Dragomán György szerint írni olyan, mint száznapos tojást készíteni