Nem létezik nemzeti irodalom világirodalmi kontextus nélkül, de vajon a magyar szépirodalom hogyan kapcsolódik be a világirodalomba, és lép párbeszédbe más nemzetek irodalmával? Többek között ez a goethei gondolat is szóba került a tavalyi év egyik legjobb irodalmi beszélgetésén, a Merítés-díj októberi átadóján, amelyet Járvás Péter vezetett. Nagyon sok érdekesség hangzott el a beszélgetés résztvevőitől, Nagy Boglárkától (a Jelenkor vezetője), Sárközy Bencétől (a Libri kiadói csoport ügyvezető igazgatója és egyúttal a Sárközy&Co. Literary Agency vezetője) és Szegő Jánostól (a Magvető szerkesztője), például arról is, hogy hogyan szerepel a magyar irodalom külföldön, és hogyan állunk a külföldi megjelenések tekintetében a szomszédos országok irodalmához képest, és mivel a téma régóta érdekelt, rögtön elhatároztam, hogy mindenképpen visszatérek rá a podcastban.
Milyen magyar műveknek, és mely szerzőknek van esélye a világhírre? Van-e bejáratott útja annak, hogy egy magyar irodalmi alkotás több kontinensen is megjelenjen? És vajon melyik piacra a legnehezebb betörnie egy idegen nyelvű műnek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetek a csütörtöki könyvklub első idei adásában vendégemmel, Sárközy Bencével.
(A beszélgetést karácsony előtt egy héttel vettük fel.)
The Paul Street Boys, Vintage Szabó és Librería Sándor Márai